A bécsi Magyar Történetkutató Intézet ki nem adott 1947. évi évkönyvének története

Absztrakt

Mottó

„… kérdés, hogy a szocializmus felé haladó népi demokrácia állami költségen kiadjon-e bármilyen lelkiismeretes levéltári kutatásokon alapuló idealista történeti tanulmányt”

A magyar kormányzat az első világháború, és a trianoni diktátum utáni időszakban megújította a külföldi kulturális kapcsolatok rendszerét. Ennek eredményeképpen több intézetet alapított külföldön, illetve átalakította a korábban már működőket. A függetlenné vált Ausztria fővárosában, Bécsben, az 1920-as évek elején indult meg a magyar tudományos tevékenység (levéltári forráskiadás, ösztöndíjas kutatómunka, kulturális és tudományos értékközvetítés) két magyar intézet szervezésében. 1931 és 1940 között tíz évkönyvet jelentettek meg, és egy, Fontesnak nevezett forráskiadvány-sorozat szerkesztését is elvégezték. A második világháború évei alatt az évkönyvek kiadása szünetelt. Az évkönyvek újrakiadására csak 1948-ban nyílt volna lehetőség, és az Intézet meg is kezdte a szerkesztést, a tanulmányok kiadásának előkészítését. Azonban közben Magyarországon megváltozott a politikai légkör: a hatalmat a kommunista párt szerezte meg, és megkezdte a történelem eltorzult szempontú újraértékelését, és emellett egyházellenes harcot is folytatott. Mindez nem kedvezett a jelzett évkönyv kiadásának. A megjelentetést és a nyomdai előkészítést politikai és szakmai okokra hivatkozva leállították, nem törődve a jelentős előzetes pénzbeli költségekkel. Végül a megírt tanulmányok a minisztérium irattárába kerültek, többnyire máig kiadatlanul.