A „mesterséges intelligencia” és „szerzői jog” kifejezések együttes előfordulása a tudományos publikációkban
Absztrakt
A mesterséges intelligencia (MI) térnyerése jelentős hatással van a tudományos kutatásra és a publikációs tevékenységre, hiszen egyre gyakrabban jelenik meg közvetlen alkotóként, ami új kihívásokat vet fel a szerzői jogi szabályozás számára is. Jelen tanulmány bibliometriai módszerekkel vizsgálja, hogyan változott a szerzői jog és a mesterséges intelligencia témájában megjelenő tudományos publikációk mennyisége és minősége az MI megjelenésével az elmúlt tíz év során. A kutatás folyamán a Web of Science és a Scopus adatbázisok segítségével térképezem fel az MI-vel kapcsolatos tudományos kibocsátás trendjeit, különös tekintettel a szerzők földrajzi elhelyezkedésére, a témában megjelent publikációk hivatkozási számainak változásaira, a magfolyóiratok típusaira, és a publikáló szerzők idézettségére. Az eredmények rávilágíthatnak arra, hogy az MI-alapú kutatások száma és idézettsége jelentős növekedést mutat, ugyanakkor új kérdéseket vetnek fel az alkotói felelősség és hitelesség kapcsán. A tanulmány célja, hogy bemutassa, mennyire tükrözheti egy téma felfutását a kibocsátott tudományos szakirodalom.
Kulcsszavak:
MI, szerzői jog, Web of Science, Scopus, bibliometria, idézettségHivatkozások
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról. Elérhető: https://njt.hu/eli/TV/1999/76 (Utolsó elérés: 2025.05.31.)
Az Európai Parlament és a Tanács 2019. április 17-i (EU) 2019/790 Irányelve a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg). [online]. Elérhető: https://eur-lex.europa.eu/eli/dir/2019/790/oj?eliuri=eli%3Adir%3A2019%3A790%3Aoj&locale=hu (Utolsó elérés: 2025.05.31.)
Az Európai Parlament és a Tanács 2024. június 13-i (EU) 2024/1689 rendelete a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet). [online]. Elérhető: https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2024/1689/oj?eliuri=eli%3Areg%3A2024%3A1689%3Aoj&locale=hu (Utolsó elérés: 2025.05.31.)
Barthes, R. (1996) A szerző halála. In: Babarczy, E. (sorozatszerk.) A szöveg öröme. Irodalomelméleti írások. Ford. Babarczy, E. p. 50–55. Osiris, Budapest. ISBN: 9633792010
COPE Council (2023) COPE position - Authorship and AI - English.https://doi.org/10.24318/cCVRZBms
Csősz, G. (2023) Áttekintés a generatív mesterséges intelligenciák szerzői jogi kérdéseiről, Iparjogvédelmi és Szerzői jogi Szemle 18/128(2) p. 64–87. Elérhető: https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/kiadv/szkv/szemle-2023-2/03-csoszgergely.pdf (Utolsó elérés: 2025.05.31.)
Csősz, G. (2024) A prompt szerepe az alkotásban, Iparjogvédelmi és Szerzői jogi Szemle, 19/129(5), p. 113–123. Elérhető: https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/kiadv/szkv/szemle-2024-5/08-csosz.pdf (Utolsó elérés: 2025.05.31.)
Domokos, M. (2022) Arany László és az első magyar szerzői jogi törvény. In: Szilágyi, M. (szerk.) Az örökség terhe. Arany László élete és munkássága. p. 48–66. Ráció, Budapest. ISBN: 9786155675638
Dunning, A., Lee, C., Bepko, A., Cohen, B. J., Reynolds, N., Huth, F. (2025) Thaler v. Perlmutter Further Confirms Human Authorship Required for Copyright Protection, Intellectual Property & Technology Law Journal, 37.(6) p. 3–7. Elérhető: https://www.clearyiptechinsights.com/2025/03/thaler-v-perlmutter-further-confirms-human-authorship-required-for-copyright-protection/ (Utolsó elérés: 2025.05.31.)
Foucault, M. (2000) Mi a szerző? In: Nyelv a végtelenhez. Tanulmányok, előadások, beszélgetések. 2. jav. kiad. Ford. Angyalosi, G., p. 119–147. Latin betűk, Debrecen. ISBN: 9639146064
Ganjavi, C., Eppler, M., Pekcan A., Biedermann, B., Abreu, A., Collins, G. S., Gill, I. S., Cacciamani, G. E. (2024) Publishers’ and journals’ instructions the authors on use of generative artificial intelligence in academic and scientific publishing: bibliometric analysis. BMJ. https://doi.org/10.1136/bmj-2023-077192
Grad-Gyenge, A. (2023) A mesterséges intelligencia által generált tartalmak értelmezésének lehetőségei a szerzői jog útján, Magyar Jog, 70(6) p. 337–345. Elérhető: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/2441007 (Utolsó elérés: 2025.05.31.)
Gyertyánfy, P. (2023) A mesterséges intelligencia hatályos szerzői jogi törvényünk szerint, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 18./128. (6). p.34–48. Elérhető: https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/kiadv/szkv/industrial-property-and-copyright-review-2023-6/02-gyertyanfypeter.pdf (Utolsó elérés: 2025.05.31.)
Gyertyánfy, P., Legeza, D. (szerk.) (2024) Nagykommentár a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényhez. Elérhető: https://uj.jogtar.hu/login#doc/db/304/id/A08Y1625.KK/ts/20230101/
Legeza, D. (szerk) (2017) Szerzői jog mindenkinek, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, Budapest. Elérhetőség:https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/szerzoi_jog_mindenkinek_web_fin.pdf (Utolsó elérés: 2025.05.31.)
Marton, J. (1999) Bibliometria. In: Horváth T., Papp I. (szerk.) Könyvtárosok kézikönyve 1. kötet. p. 83–125. Osiris, Budapest. ISBN: 9633796466
Mezei, P. (2024) Szöveg- és adatbányászat és a generatív mesterséges intelligencia – az inputoldal szerzői jogi kihívásai, Iparjogvédelmi és Szerzői jogi Szemle 19/129(5), p. 98–122. Elérhető: https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/kiadv/szkv/szemle-2024-5/07-mezei.pdf (Utolsó elérés: 2025.08.14.)
Naruto, by and through this Next Friends, People for the Ethical Treatment of Animals, Inc. et al. v. David Slater et al. Elérhető: https://www.peta.org/features/peta-foundation-legal/case-summaries/naruto-v-slater/ (Utolsó elérés: 2025.08.14.)
Pogácsás, A. (2024) A plágium új jelentésrétege? A társszerzőség útjai és megítélése a mesterséges intelligencia vonatkozásában. Iparjogvédelmi és Szerzői jogi Szemle 19/129(5), p. 139–155. Elérhető: https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/kiadv/szkv/szemle-2024-5/10-pogacsas.pdf (Utolsó elérés: 2025.05.31.)
Pritchard, A. (1969) Statistical bibliography or bibliometrics?, Journal of Documentation, 25(4) p. 348–349.
Schubert, A., Schubert, G. (2016) A tudománymetria törvényalkotó „úttörői”, Orvosi Hetilap, 157(2) p. 74–78.
Thaler v. Perlmutter No. 23-5233 (D.C. Cir. 2025) Justia Opinion Summary. Elérhető: https://law.justia.com/cases/federal/appellate-courts/cadc/23-5233/23-5233-2025-03-18.html (Utolsó elérés: 2025. 08. 15.)
Tószegi, Zs. (2022) A szerzői jogok védelme a könyvtárakban. In: Kiszl, P. (szerk.) Útmutató könyvtáralapításhoz 2, p. 125. ELTE BTK Könyvtár-és Információtudományi Intézet, Budapest. https://doi.org/10.21862/utm_kvta_2 (Utolsó elérés: 2025.05.31.)
Varga, K., Dömsödy, A. (2022) A tudományos teljesítmény és a publikációs stratégiák – tudománymetriai, bibliometriai mérések a bölcsészet- és társadalomtudományokban, Tudásmenedszment, 23(1), p. 1–179.Elérhető: https://btk.pte.hu/sites/btk.pte.hu/files/hfmi/TM_2022_23_1_0.pdf (Utolsó elérés: 2025.05.31.)
