borbely_4szam

A p�lyav�laszt�st Magyarorsz�gon a napi gyakorlatban ma is egyszeri esem�nynek tekintj�k, amely alkalomszerű t�mogat�s�hoz tan�csad�st rendel�nk. Ugyanakkor b�r a magyar tudom�nyos �let r�g�ta gondozza a p�lyafejlőd�s (Rito�k, 2008) �letp�lya-modell (Szil�gyi, 1993) folyamatelvet k�pviselő megk�zel�t�st a k�zv�lem�ny sz�m�ra a tev�kenys�g mind a mai napig a p�lyav�laszt�s egyszerinek tekintett �s kamaszkorhoz k�t�tt d�nt�si pontj�t jel�li. A p�lya kiv�laszt�sa ma is jellemzően a p�lyav�laszt�s fogalm�val, a nyolcoszt�sos �ltal�nos iskola befejez�s�vel, kapacsol�dik �ssze. Legyen a d�nt�shoz� a csal�dban a sz�lő, vagy a szakpolitik�ban a szakmai k�rd�seket v�g�l is politikai d�nt�ssel megold� politikus, avagy az iskol�ban a pedag�gus k�z�s jellemzőj�k, hogy a p�lyav�laszt�s iskolav�laszt�si k�rd�snek, szakmav�laszt�snak �s egyszeri megism�telhetetlen esem�nynek tekintik.

Anekdotaszerűen ismertek azok a csal�di d�nt�si helyzetek, amikor a sz�lő ilyen �s ehhez hasonl� �zenetet fogalmaz meg; „b�rmilyen d�nt�st hozhatsz, ha m�r le�retts�gizt�l/ lediplom�zt�l/ szakm�t tanult�l…”. Ezzel ellentmond�sban a legt�bb megk�rdezett sz�lő persze azt is hozz�teszi, hogy olyan szerinte a gyereke hoz d�nt�st �s ebben a d�nt�shozatalban t�mogatni kell, term�szetesen nagy figyelmet ford�tva arra, hogy a gyermek d�nt�se „megfelelő legyen”.

A szakpolitikai l�nyeg�ben hű t�kre a csal�dokon bel�li gondolkod�snak, hossz� folyamat eredm�nyek�nt tart ma ott, ahol harminc �ve tartott. Munkaerőhi�nyr�l, szakmunk�shi�nyokr�l �s direkt �llami beavatkoz�si ig�nyekről besz�l. Egyes megy�kre lebontott szakmaszerkezeti korm�nyd�nt�sek sz�letnek t�mogatott, nem t�mogatott �s korl�tozottan t�mogatott szakk�pz�si ir�nyokr�l[1] Csal�di �s politikai gondolkod�s r�n�z�sre teh�t szinkronban vannak egym�ssal.

A magyar helyzetet ak�r eur�pai kontextusba is tekinthetj�k jellemző reag�l�si m�dnak, hiszen nem tesz m�st az Eur�pai Bizotts�g sem, amikor az EURES h�l�zat[2] keret�ben �s honlapj�n a hi�ny �s t�bbletszakm�kat (bottleneck and surplus occupations) publik�ltatja a tag�llamokkal (EB, 2014). A bizotts�gi tanulm�ny bevezetőj�ben hat�rozottan meg is fogalmazza c�lj�t „e tanulm�ny meghat�rozza a 20 eur�pai hi�nyszakm�t” (European Vacancy and Recruitment Report, 2014). A hi�nyszakm�k meghat�roz�sa �nag�ban rendk�v�l k�rd�ses, sz�mos m�dszertani probl�m�t vet fel, amelyek ak�r egy ilyen lista biztons�gos meghat�rozhat�s�g�t is k�rd�sess� teszik, de jelen cikk kerete k�z�tt ezekre nem t�r�nk ki, hanem elfogadjuk e list�k l�tez�s�t. G�cs �s B�r� (2013) 12 uni�s orsz�gra kiterjedő elemz�s�ben meg�llap�tj�k, hogy a munkapiaci előrejelz�seknek �vtizedes hagyom�nyai vannak, alkalmaz�suk pedig szorosan �sszef�gg a munkaerőpiac egyens�ly aktu�lis helyzet�vel �s a politikai divatokkal.

„Az előrejelz�sekről vallott n�zetek v�ltoz�sa miatt a kvantitat�v előrejelz�sek elterjed�s�nek t�bb hull�ma volt. Az 1960-1970-es �vekben erősen �lt a hit a k�zponti sz�mbav�tel, előrel�t�s �s az indikat�v tervez�s erej�ben. Az 1980-as �vekben a Margaret Thatcher �s Ronald Reagan nev�hez k�t�tt piaci fundamentalista fordulat e ter�leten is előseg�tette a kor�bbi szeml�let �s m�dszerek �jra�rt�kel�s�t, a decentraliz�l�st, a piaci szereplők jelentős�g�nek fel�rt�kel�s�t. Az ut�bbi 10-15 �vben a fent jelzett keresleti �s k�n�lati okokb�l �jra meg�l�nk�lt az előrejelz�si kedv...” (G�cs-B�r�, 2013:5).

Abban a tekintetben azonban m�r elt�rő a hazai �s a k�z�ss�gi gondolkod�s, hogy milyen eszk�z�kkel avatkozik k�zbe. A gazdas�gpolitika sz�les eszk�zt�rral rendelkezik a piaci szereplők t�j�koztat�s�t�l a gazdas�g �rdekeinek tetsző d�nt�shozatalt előseg�tő t�mogat�sokon �t a direkt �llami beavatkoz�sokig (Het�nyi-G�sp�r-Ded�k, 1999). Azonban b�rmennyire is legyen t�k�letlen a munkapiac műk�d�se, az �llami beavatkoz�sok hasonl� t�k�letlens�gektől szenvednek (Stiglitz, 2000).

Teh�t b�r emberi alaptulajdons�g a biztons�gra t�rekv�s, a modern poszt-fordizmusban (Pongratz – Vo�, 2003) a p�lya-, karrier v�laszt�sok kifut�s�nak biztons�ga m�g annyira sem adatott meg, mint kor�bban. A glob�lis bizonytalans�g n�veked�se (gazdas�gi vil�gv�ls�g 2008, arab tavasz 2011, eur�pai menek�ltv�ls�g 2015, p�rizsi kl�macs�cs 2015. december stb.) pedig term�szetesen visszahat a csal�d �s az egy�n fokozott biztons�gkeres�s�re, amelyet a mindenkori politika – term�szet�ből ad�d�an – megpr�b�l kiszolg�lni. A t�rsadalmi-m�rn�ks�g[3] szerinti megk�zel�t�s azt a l�tszatot kelti, hogy munkaerő-piaci kereslet �s k�n�lat k�rd�se megfelelő minős�gű korm�nyzati tervez�ssel kezelhető, az egyens�lytalans�g k�rd�se megfelelő beiskol�z�si tervsz�mok elő�ll�t�s�val megoldhat�.

Mindezeket a bizonytalans�gokat, amelyek mind a piac, mint a korm�nyzati d�nt�sek szempontj�b�l kiiktatatlanul fenn�llnak, megfogalmazhatjuk a csal�d �s az egy�n oldal�r�l is. Az �letp�ly�val, karrier kapcsolatosan sz�mos d�nt�si pont, mindennapos mikro-d�nt�sek sorozata (pl. napi munkaidő beoszt�sa, feladatv�gz�s sorrendje, m�r ahol a munkak�r ezt megengedi) �s �letszakaszokat lez�r�/megnyit� d�nt�sek (pl. k�z�piskola v�laszt�s, első munkahely, munkahelyv�lt�s, k�lf�ldi munkav�llal�s, stb.) �llnak fent. Sohasem lehet�nk biztosak azonban abban, hogy pontosan mely d�nt�seink hov� visznek, ahogyan az sem mag�t�l �rtetődő, hogy melyek az apr� �s melyek lesznek az �letp�ly�ra k�sőbb visszagondolva a meghat�roz� d�nt�sek. Ahogyan meg nem hozott d�nt�sek is befoly�solj�k a p�lyafut�st.

A p�lyatan�csad�s elm�letei k�z�tt az �n. d�nt�selm�leti iskola (Tiedeman-O'Hara, 1967) az egy�ni p�lyad�nt�sekhez kapcsol�d� inform�ci�k �sszegyűjt�s�re, m�rlegel�s�re �s az alternat�v�k fel�ll�t�s�ra, majd elvet�s�re �p�l, ameddig v�g�l is csak egyetlen alternat�va marad. Term�szetesen a megmaradt alternat�v�hoz kapcsol�d� d�nt�s csak t�k�letlen d�nt�s lehet, azonban fontos, hogy a d�nt�shoz� kitartson a meghozott d�nt�s mellett. A p�lyatan�csad�s fogalmait haszn�lva elkezdje egy�ni p�lyaterv�t/cselekv�si terv�t megval�s�tani. Az megval�s�t�sban pedig k�dolva van a korrekci� ig�nye. Azaz a p�lyakorrekci�, a p�lya kiigaz�t�sa nem valamilyen k�ros tev�kenys�g kiz�r�sa, vagy „rossz d�nt�s” kijav�t�sa[4], hanem a szem�lyis�g fejlőd�s�ből �s egy gazdas�g, munkaerőpiac �s t�rsadalmi k�rnyezet rendszerszerű műk�d�s�ből ad�d�d t�ny.

Az �letp�ly�n fell�pő sz�mos eshetős�g miatt egyetlen ponthoz k�tni a teljes �letp�ly�t egy�bk�nt sem helyes megk�zel�t�s, ahogyan az adott egy�ni d�nt�sek „helyess�ge” sem v�laszolhat� meg objekt�v m�don. Egyfelől �nmag�ban a gazdas�g, munkaerőpiac oldal�r�l sem lehet megmondani, hogy egy kiv�lasztott p�lya, szakma kil�t�sai, a szakmai ir�nti objekt�v munkaerőig�nyek hogyan alakulnak �vtizedes t�vlatokban. M�sfelől az egy�n oldal�r�l sem jelenthető ki teljes biztons�ggal, hogy a m�sok �ltal „l�tott” karrier a sz�m�ra el�gedetts�get is jelent.

„Az objekt�v karrier az egy�n p�lyafut�sa sor�n m�sok �ltal l�that� jellemzőkkel �rhat� le (pl. fizet�semel�s, elől�ptet�s, vezetői munkak�r), m�g a szubjekt�v p�lyafut�s azt az �llapotot �rja le, ahogyan az egy�nek �rtelmezik saj�t p�lyafut�sukat �s meg�t�lik annak tartalm�t, �rtelmet adnak saj�t �let�knek” (Borb�ly-Pecze-Juh�sz-Gy�ngy�si, 2013).
P�lyaeshetős�g

A modern vil�g komplexit�s�ra adott v�laszul a p�lyatan�csad�s oldal�r�l a kor�bbi p�lyav�laszt�si iskol�k, p�lyatervez�s, mint lehetős�g elvet�se �s az eshetős�gekre (happenstance) val� reag�l�si k�pess�g fejleszt�se ker�l a k�z�ppontba (Krumboltz, 2009). R�gen nem jelenik m�r meg a p�lyatan�csad�s irodalm�ban a p�lyav�laszt�si d�nt�s, mint megv�ltoztathatatlan �s fel�l�rhatatlan l�p�s k�pe. A p�lyav�laszt�si d�nt�s elők�sz�t�s�nek �s meghozatal�nak egyszeri elők�sz�t�se �s t�mogat�sa helyett az egy�n k�pess� t�tele (empowerment, copying) ker�lt a k�z�ppontba.

A hazai doktori v�d�sek k�z�tt kiemelkedő kutat�s a felsőoktat�si hallgat�k �letvezet�si kompetenci�inak kialakul�s�t, form�l�s�t m�ri fel (Kiss, 2009). Nem annyira a szakv�laszt�si (v�. p�lyav�laszt�si) d�nt�s sokszor nem is l�tező mot�vumait, mint a tan�csk�rők �n-hat�konys�g�t (self-efficacy) mutatja be a szerző. A szervezet �s a vezető hat�konys�ga szempontj�b�l vizsg�lja ugyanezt a k�rd�st egy m�sik hazai doktori munka (R�p�czki, 2014). Mindk�t munka k�zponti gondolata az �n-hat�konys�g (resilience) kialakul�s�nak t�mogat�sa �s a tervezhetetlenre val� felk�sz�t�s, intelligens �s rugalmas reag�l�s előseg�t�se.

A nemzetk�zi szakirodalomban Krumboltz nev�vel jellemzett eshetős�gi te�ria m�r kifejezetten a p�lyav�laszt�s, p�lyatervez�s ellen�ben fogalmazza meg t�ziseit. Fontos meg�rteni, hogy nem az egy�ni tervez�s, tanul�s, felk�sz�l�s ellen sz�l Krumboltz, hanem az előre elhat�rozott tervek megval�s�that�s�g�t teszi k�rd�sess�. Egyik legismertebb cikk�ben (Krumboltz, 2009) t�ziseit n�gy pontban foglalja �ssze:

A p�lyaeshetős�gre t�rt�nő felk�sz�t�s ugyanakkor nem jelenti a tervszerű felk�sz�tő munka mellőz�s�t, csak a Magyarorsz�gon megszokott p�lyav�laszt�si d�nt�st�mogat�s hely�re az �letp�lya-�p�t�si k�szs�gek tan�t�sa (career education) l�p. Eur�pai defin�ci�ja szerint ez a tev�kenys�g az al�bbiakat takarja; „Minden olyan program �s tanul�si tev�kenys�g, amely seg�ti az embereket a saj�t �letp�ly�juk �s �let�tjuk alak�t�s�hoz sz�ks�ges k�szs�gek elsaj�t�t�s�ban, mint p�ld�ul a p�lyav�laszt�si inform�ci�khoz �s tan�csad�shoz val� hozz�f�r�s, �s azok eredm�nyes haszn�lata.” (ELGPN, 2013). E tev�kenys�g eredm�nye alapvetően egy�ni szinten m�rhető az �letp�lya-�p�t�si kompetencia (career managment skills: CMS) kialakul�s�ban �s fejlőd�s�ben Azaz, „Olyan kompetenci�k, amelyek lehetőv� teszik egy egy�n (vagy csoport) sz�m�ra, hogy struktur�lt m�don gyűjts�n, elemezzen, szintetiz�ljon �s rendszerezzen �nmag�val, oktat�ssal �s foglalkoztat�ssal kapcsolatos inform�ci�kat, valamint d�nt�sek meghozatal�hoz �s kivitelez�s�hez, illetve �tmeneti �llapotok kezel�s�hez sz�ks�ges k�szs�gek �sszess�ge.” (ELGPN, 2013).

P�lyal�lektani szempontb�l az �letp�lya-�p�t�si kompetenci�k kialakul�sa szervesen �sszef�gg a p�lya�p�t�si kompetenci�val (career competency) �s a p�lyam�dos�t�s, korrekci� k�pess�g�vel (career adjustment) (Schreuder-Coetzee, 2007). Az egy�ni �letp�lya vezet�se, �p�t�se a p�lyatan�csad�s aktu�lis kutat�si eredm�nyei alapj�n �sszef�gg az �n-hat�konys�g (self-efficacy) �s p�lya�retts�g (vocational maturity) kialakul�s�val �s minős�g�vel, valamint a p�lya/karrier reziliance (career resilience) megl�t�vel. Ez ut�bbit magyarul tal�n �rdemes mozg�konys�g �s lend�letess�g n�vvel egyszerre illetni, hiszen ez a sz� eredeti �rtelme. L�nyeg�ben ez a fogalom a hum�n adapt�ci� minős�g�t �rt�keli fel egy dinamikusan �s kisz�m�thatatlan m�don v�ltoz� vil�gban �s munkaerőpiacon. A reziliencia tov�bb� m�rhetőv� teszi az egy�n regener�l�d�si k�pess�g�t is. Amennyiben elfogadjuk, hogy a p�lya nem tervezhető �s a d�nt�sek eredm�nye előre kisz�m�thatatlan ebből az is k�vetkezik, hogy az egy�n olyan d�nt�seket is meghoz, amelyek sz�m�ra nem k�v�natos eredm�nyekhez vezetnek (pl. iskolai buk�s, munkahely elvesz�t�se, egy nem v�gyott elől�ptet�s stb.).

Ezekből a helyzetekből az egy�nnek ann�l nagyobb es�lye van kikeverednie min�l magasabb minős�gű a p�lya-regener�l�d�si k�pess�ge. Szil�gyi (2000) �s k�sőbb Kenderfi (2011) Super munk�ss�g�ra t�maszkodva �t pontban foglalja �ssze magyar nyelven a p�lya�retts�g jellemzőit. Ezek a:

Az itt bemutatott megk�zel�t�sből az k�vetkezik, hogy a p�lya�p�t�s folyamat�ban főszerepet j�tszik az egy�n felk�sz�t�se az elker�lhetetlen bizonytalans�gok kezel�s�re �s arra, hogy ezekből a helyzetekből felfedez�s, tanul�s r�v�n ker�lhessen ki. A humanisztikus pszichol�gia �s a non-direkt�v tan�csad�si egy�ni �s csoportvezet�si technik�kt�l (Rogers, 1999) nem f�ggetlen�l, de a 21. sz�zadi technol�giai k�rnyezetre vet�tve egyre t�bbsz�r jelenik meg az irodalomban a kollaborat�v, azaz egy�ttműk�dő sz�rf�l�s (collaborative browsing, co-browsing) fogalma. Ez az eredetileg az �zleti �letben elterjedt fogalom a B2B, azaz k�t �zleti partner k�z�tti tranzakci� l�trej�tt�t t�mogatta. Manaps�g sz�les k�rben haszn�ljuk, amikor k�z�s tartalomkeres�st �s �rtelmez�st jel�l�nk vele az interneten.

A p�lyatan�csad�s ter�let�n internethaszn�lattal �s annak alkalmaz�s�val foglakoz� kutat�k egyre t�bbet alkalmazz�k e fogalom mint�j�ra a co-careering elnevez�st (Kettunen – Sampson – Vuorinen, 2015). Ez a megk�zel�t�s l�nyeg�ben rokona a kollaborat�v tanul�snak. „A kollaborat�v tanul�s fogalm�t t�m�ren egy adott probl�ma megold�s�ra ir�nyul� kollaborat�v tud�s�p�tő folyamatk�nt �rtelmezhetj�k, amelynek sor�n a r�sztvevők a probl�ma megold�s�val �sszef�ggő elm�leteiket megosztj�k egym�ssal �s egyeztetik azokat. A kollabor�ci� teh�t egy olyan „szervezett, szinkron tev�kenys�g, amely egy adott probl�m�ra vonatkoz� k�z�s elgondol�s kialak�t�s�ra �s fenntart�s�ra ir�nyul” (Dorner 2007 id�zi Roschelle-Teasley-t 1995).

A p�lya-, karrier tan�csad� feladat�v� teh�t az v�lik, hogy az egy�n p�lyafut�s�t ig�ny szerint esetlegesen t�mogassa előseg�tve azt, hogy az egy�n saj�t helyzet�t meg�rt�se, �rtelmezze �s �jra�rtelmezze, majd alternat�v�kat fel�ll�tva m�rlegeljen �s d�nt�st hozzon, olyan d�nt�st, amelyet megval�s�that�nak tart. Az �jdons�g az, hogy ezt az inform�ci�gyűjt�si-m�rlegel�si �s d�nt�si-megval�s�t�si folyamatot az egy�n a modern vil�gban �let�tja sor�n sz�mos alkalommal elv�gezheti an�lk�l, hogy �lete v�g�ig, vagy akt�v p�lyafut�s�nak v�g�ig megm�s�thatatlan d�nt�seket hozna.

Term�szetesen ezzel egy�ttesen az is igaz, hogy egyes d�nt�sek megv�ltoztat�sa viszonylag kis energi�t vesz ig�nybe (pl. fakult�ci�v�laszt�s m�dos�t�sa, munkaidő-beoszt�s megcser�l�se), am�g m�s d�nt�sek (megszerzett szakmai v�gzetts�g m�dos�t�sa, n�h�ny �vtizedes szakmai tapasztalat ut�n p�lyav�lt�s) megval�s�t�sa hatalmas egy�ni energi�kat ig�nyel. A h�tk�znapi v�leked�s�nkkel szemben azonban nem lehet mechanikusan k�l�nv�lasztani kis �s nagy fajs�ly� d�nt�seket, pontosan az�rt nem mert �vtizedekre előre a legt�bb d�nt�s�nk kimenete nem megbecs�lhető. Azaz egyfajta eshetős�ggel, v�letlenszerűs�ggel minden �letp�lya szembeker�l a p�lyav�laszt�s tervezhetős�g�nek m�tosz�val �rdemes lenne egyszer �s mindenkorra lesz�molni �s helyette az �letp�ly�n sz�ks�gszerűen bek�vetkező eshetős�gekkel val� megk�zd�sre felk�sz�lni, felk�sz�teni.