KRAICINÉ SZOKOLY Mária & KOVÁCS Gábor

A felnőttkori tanulás szerepe a fogyatékossággal élő emberek munkaerőpiacra jutásában és megtartásában

Az új évezredben a gazdaság és a munkaerőpiac gyors, sokszor hektikus változása és a munkaerőpiac szereplőivel szemben támasztott új követelmények, új munkaerőpiaci kompetenciák megjelenése miatt mindenki számára megkerülhetetlen az életút során többszöri pályamódosítás, akár szakmaváltás, következésképp az élethosszig tartó́ tanulásban való folyamatos részvétel. Vonatkozik ez azokra a munkaerőpiacról gyakran kiszoruló munkavállalókra is, akiknek korábbi tanulási életútját számos ok - így egészségi vagy egyéb, kedvezőtlen szocio-kulturális háttér tényező - miatt tanulási nehézségek, kudarcok jellemezték. Ezért felnőttkori tanulással kapcsolatos motivációjuk alacsony, s egyébként sincs információjuk felnőttkori tanulás lehetőségeikről.

A tanulási nehézségek, a lemorzsolódás veszélye - legyenek azok bármilyen eredetűek - pedig rendszerint felnőttkorban is jelen vannak és támogató családi-társadalmi háttér hiányában elvész a munka világába történő bejutás és tartós bennmaradás esélye. E hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felnőttkorú tagjainak tanulási és munkaerőpiaci sikere tehát nagyban függ a befogadó társadalmi környezettől, a rendszerszerűen működő és elérhető komplex támogató héttértől, amelyben az érintettek könnyen eligazodnak, információt, támogatást, bátorítást kapnak, és ha belépnek a felnőttkori tanulás világába, ott az oktatás és képzés szakemberei felkészültek sajátos tanulási igényeik, szükségleteik kielégítésére, az újabb lemorzsolódás elkerülésének támogatására (Kraiciné Szokoly, 2013).

A jól képzett, a változásokhoz rugalmasan alkalmazkodni képes munkaerő iránti növekvő kereslet ráirányította a figyelmet a munkaerő-tartalékot jelentő, rendszerint alulképzett, fogyatékossággal élő felnőttek foglalkoztatásának fontosságára, tanulás útján történő felzárkóztatásuk és támogatott foglalkoztatásuk lehetőségeinek kihasználására. A fogyatékossággal élő személyeknek rendszerint nemcsak a tanulási életútja akadályokkal, kudarcokkal teli, hanem munkaerőpiaci lehetőségeik is korlátozottak, s a foglalkoztatásukat támogató jogszabályi lehetőségek ellenére arányuk a munkaerőpiacon még mindig alacsony. (Tardos, 2015, Dunás-Varga, 2021).

E problémakör megbeszélésére, "A felnőttkori tanulás szerepe a fogyatékossággal élő emberek munkaerőpiacra jutásában és megtartásában" címmel egynapos jelenléti konferenciát rendezett 2024. április 29-én, az ELTE Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézete, társrendezésben az EPALE Nemzeti Támogató Szolgálattal és az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karral. A konferencia célja volt a felnőttkori tanulási nézőpontjából felvetni a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatása kapcsán felmerülő néhány aktuális problémát és többoldalú diskurzus lehetőségét biztosítani a téma szempontjából az érintett fogyatékossággal élő személyekkel, az őket képviselő civil szervezetek képviselőivel, valamint azokat az állami, szak- és felsőoktatási szakemberekkel, akik szívügyüknek tekintik a tanulási nehézségekkel, fogyatékossággal élő személyek befogadóbb társadalomban való boldogulását.

A konferencia négy, rövid problémafelvető és fogalomtisztázó előadással nyitott, majd a 100 fős hallgatóság két interaktív workshop keretében vitatta meg a helyzetet jellemző tapasztalatait, és összegezte jobbító javaslatait.

Dr. habil. Perlusz Andrea (ELTE BGGYK dékánhelyettes): "Az inkluzív, befogadó társadalmi környezet szerepe a fogyatékossággal élő emberek aktív társadalmi részvételének, munkaerőpiaci, felnőttkori tanulási lehetőségeinek nézőpontjából" című előadásában az inkluzív társadalmi környezet és a társadalmi integráció fogalmát, különbségét és főbb jelenségeit, az érintettséggel járó nehézségeit mutatta be. Hangsúlyozta a társadalmi felelősségvállalás és ezt segítő programok és az élethosszig tartó tanulás fontosságát. Kiemelte, hogy a társadalmi, benne a munkahelyi inkluzivitás megteremtése az egész társadalom felelőssége, ami csak széleskörű társadalmi összefogással jöhet létre.

Fehér Miklós, a Kézenfogva Alapítvány munkaerőpiaci szolgáltatásának vezetője: "Nehézségek és jó gyakorlatok - a fogyatékossággal élő személyek munkaerőpiacra jutási és bennmaradási esélyei" című előadásában a megváltozott munkaképesség és a fogyatékosság fogalmának különbségét hangsúlyozta, majd a munkavállalók és a munkáltatók nézőpontjából elemezte az érintettek foglalkoztatásának előnyeit. Hangsúlyozta, hogy a foglalkoztatás magába foglalja a társadalmi felelősségvállalást, a munkahelyi kultúra pozitív változását, az uniós direktíváknak való megfelelést, s nem utolsó sorban az érintettek munkához, a munkáltatók munkaerőhöz jutását.  Bemutatta a KézenFogva Alapítvány felkészítő programját, amelynek keretében a megváltozott munkaképességű személyeknek mentor segítségével lehetőséget biztosítanak munkahelyi tapasztalatot szerezni.

Dr. Hangya Dóra, a SINOSZ munkaerő-piaci szolgáltatásának vezetője: "Halló HR" - "Kézenfekvő gondolatok a siket és nagyothalló személyek (nyílt) munkaerőpiaci lehetőségeiről, érdekvédelmi szemmel" című előadásában az Akadályugrás programra fókuszált, amelynek célja, hogy segítsenek felkészülni a hallássérült munkavállalók fogadására azoknak a cégeknek, amelyek nyitottak erre a lehetőségre. A 2013-ban létrejött program az elmúlt 10 évben több, mint 3000 dolgozni vágyó emberen segített, 200 munkaadóval dolgoztak együtt és 500 toborzási projektet valósítottak meg. Az alacsonyan kvalifikált munkavállalók segítése mellett a SINOSZ célja, hogy a fogyatékossággal élő emberek ne csak betanított munkakört tölthessenek be, hanem az esélyegyenlőség jegyében végzettségüknek megfelelő munkát végezhessenek.

Podmaniczky Éva, a Magyar Posta foglalkoztatási rehabilitációs mentora, beszámolt a "Tegyünk együtt!" néven, 2013-ban indított projektről, amelyben felmérték, hogy a Magyar Posta pozíciói közül melyek lehetnek kompatibilisek a fogyatékossággal élő dolgozók számára. Ennek eredményeként pénzügyi, kézbesítői, logisztikai küldemény-feldolgozói és posta ügyfélszolgálati ügyintézői munkakörben alkalmaznak fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű személyeket, például jogászokat, HR és IT szakembereket.

A konferencia második felében workshopok keretében megvalósuló diskurzus során a 100 főnyi hallgatóság szabad és nyílt eszmecseréjére került sor, online Padlet felületen, 5-8 fős vegyes összetételű, randomizált csoportokban. Az interaktív munkát a PPK Neveléstudományi Doktori Iskola Andragógiai Program és a BGGYK Gyógypedagógiai Program doktorjelöltjei tervezték és vezették. A résztvevők aktív munkáját jól szolgálta a Padlet felület, amelyen gyorsan mindenki számára elérhetően megjelent a csoportok véleménye, tapasztalata, és a hallgatóság munkájának eredményét jelentő megállapítások.

A Workshop 1 munkáját, "Szakképzési és munkaerőpiaci sikeresség a fogyatékossággal élő felnőttek világában" címmel Dunás-Varga Ildikó doktorjelölt és Berényi Diana doktorandusz vezették. A résztvevők foglalkoztak a pályaorientáció és a továbbtanulás, a munkahelyi karriertervezés, valamint a támogató/nem támogató háttér hatásával, benne érintve az iskolarendszer kiemelkedően fontos szerepét. A workshop vezetői a jó gyakorlatokon túl törekedtek a megoldandó problémák összegyűjtésére is, érintve az érintettek körében a karriertervezés, valamint a támogató szociális, családi háttér kérdését. A résztvevői megállapítások kiemelték az iskolarendszert, a szak- és felnőttképzést egyaránt jellemző információhiány problémáját, nevezetesen azt, hogy nincs kifejezetten a fogyatékossággal élők számára létrehozott, elérhető tanulási, szakképzési információs rendszer. Többen hangsúlyozták továbbá a szakemberek képzésének és az akadálymentes, támogató környezet fontosságát.

A "Fogyatékossággal élő személyek munkaerőpiaci karrierkérdései" című ugyancsak Padlet felületen megvalósított Workshopot 2 munkáját Kovács Gábor szociológus, doktorjelölt moderálta. A workshop munkájába a PPK emberi erőforrás tanácsadó mesterképzés nappali tagozatos hallgatói is bekapcsolódtak. A csoportmunkák témakörei a pályaorientáció, a továbbtanulás és a munkahely, a képző intézmény, mint támogató háttér és a munka-magánélet egyensúly fenntartási lehetőségeinek feltérképezésére irányultak. A workshopok vezetői a résztvevőktől záró kérdésként az iskolák és a duális képzésben lévő partner cégek közötti "jó együttműködésre" kértek példákat.

A jó hangulatú, sikeres konferencia szervezői minden regisztrált résztvevőhöz akadálymentes formában eljuttatják a közös Padlet munkafelületet, ezáltal kívánják biztosítani a lehetőséget a diskurzus folytatásához. A konferencia híre és az elhangzott előadások anyagai, a workshopok rövid összefoglalói felkerülnek az EPALE Magyarország platformjának honlapjára, ami teret adhat további hazai és külföldi partnerek kapcsolódására.

Felhasznált szakirodalom