Hogyan változott a magyar felsőoktatási validációs gyakorlat 2017 óta?

Vizsgálat a tanulmányi és vizsgaszabályzatok tükrében

Absztrakt

Kulcsszavak: felsőoktatás, tanulási eredmények elismerése, validáció

A nem formális környezetben megszerzett tanulási eredmények elismerése, validációja a 2000-es évek eleje óta jelen van az Európai Unió szakpolitikájában. A 2012-ben elfogadott Európai Unió Tanácsi ajánlása mérföldkő jelentőségű volt, annak érdekében, hogy az ajánlást elfogadó tagországok létrehozzák saját nemzeti validációs rendszerüket.

Kutatásom a nem formális környezetben megszerzett tanulási eredmények validációjának megvalósulására összepontosít a felsőoktatás területén. A felsőoktatási validáció eljárás célja, hogy a nem formális környezetben szerzett ismeretek, készségek, kompetenciák (pl. munkatapasztalat, önkéntes munka, tanfolyami képzés) beszámítható mérőeszközök által felmérésre, értékelésre, összevetésre kerüljön egy meghatározott standarddal, majd a megfelelő mértékben elismerésre, validációra kerüljön a formális felsőoktatási képzések rendszerében (alapképzés, mesterképzés, felsőoktatási szakképzés).

Munkám előzményének két korábban lefolytatott kutatás tekinthető, melyekhez jelenlegi vizsgálatom illeszkedik. A kutatás elvégzésére azért vállalkoztam, hogy megvizsgáljam, az elmúlt 5 évben történt-e, és ha történt, milyen irányú változás alakult ki a felsőoktatási intézményekben a nem formális úton megszerzett tanulási eredmények elismerése, validációja kapcsán. A kutatás további célja, hogy a három különböző időben történt kutatás eredményeit összehasonlítsam, ezzel adva az elmúlt 7 év tapasztalatairól és változásairól egy átfogó képet.

Mind a három vizsgálatom esetében másodelemzést, dokumentumelemzést végeztem. A három különböző időben (2017, 2019, 2024) végzett kutatások mintáját a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. mellékletében szereplő összes felsőoktatási intézmények tanulmányi és vizsgaszabályzata képezte.

Az eredmények kiértékelését követően egyrészt kirajzolódik egy jelenlegi helyzetkép a nem formális környezetben szerzett tanulási eredmények elismertetésének hazai felsőoktatási gyakorlatáról, másrészt egy tágabb időintervallumban egy átfogó képet kapunk a felsőoktatási validáció alakulásáról.