Az építészeti szerzői jogi szabályozás a jogérvényesítés tükrében

Absztrakt

Az építészeti szerzői jogi szabályozás módosításának eredménye, hogy a II. világháború és a rendszerváltozás között állami forrásból készült építészeti-műszaki dokumentációk szerzői vagyoni jogai egy helyre kerültek. A 2019. január 1-jén hatályba lépett törvénymódosítás értelmében a volt állami tervezővállalatok többsége által készített tervek és a hozzá kapcsolódó jogok a Magyar Állam vagyonkezelésbe kerültek, ezáltal átépítés vagy bővítés esetén a felhasználási engedély jogszerű rendezése egyértelműbbé vált. A törvény által bevezetésre került a nemzeti tervvagyon fogalma, melynek körébe tartozó építészeti alkotások és azok építészeti-műszaki dokumentációinak kezelését a Magyar Állam tulajdonában álló Lechner Tudásközpont gyakorolja. A nemzeti tervvagyon megalakulása mellett létrejött az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás, mint mindenki számára hozzáférhető adatbázis. A nyilvántartás célja, hogy a szerzői jogi oltalom alatt álló építészeti alkotások szerzőjének és szerzői vagyoni jogosultjainak adatairól adjon tájékoztatást. A szabályozás nemcsak a tervezővállalati tervek jogi helyzetét rendezte, hanem egyszerűsítette a beruházások előkészítésének jogosul kutatási folyamatát, illetve az épülettulajdonosok számára is megkönnyíti az átépítés vagy felújítás menetét. A felhasználási engedély körülményeinek vizsgálatakor számos egyedi esettel lehet találkozni, melyeket a jogalkotó a törvénymódosítás keretében megnyugtatóan rendezett.