Rendszerváltás 2.0?
Előnyök és hátrányok, vélt és valós törvényszerűségek az integrált gyűjteménykezelő rendszerek életciklusában.
Absztrakt
Napjainkban a közgyűjtemények: a könyvtárak, múzeumok és levéltárak számítógépesítési törekvései – az egységes eljárásrend, a szabványosítás, a metaadatok kezelése a felhasználók igényeinek kiszolgálása − terén a növekvő információmennyiség, valamit az általános elvárások és a pénzügyi kényszerűségek mentén összhangba kerülni látszanak. A közgyűjtemények nyilvántartásai az elmúlt évtizedekben növekvő gyorsasággal kerültek digitalizációra. A könyvtári és levéltári nyilvántartások szinte maradéktalanul, a múzeumok és a különféle archívumok nyilvántartásai a pedig döntő többségükben számítógépes adatállományokba, és mindinkább integrált gyűjteménykezelő rendszerekbe kerültek felvitelre, illetve betöltésre.
A digitalizálást, és az online térben történő tájékozódást, az élethosszig történő tanulást támogató és előtérbe helyező szemlélet vajon mindenképpen megköveteli-e a közgyűjteményeket kiszolgáló informatikai rendszerek cseréjét? Mi az, ami a technikai és technológiai fejlődés számlájára írható, és mit kényszerítenek ki a vélt vagy valós felhasználói igények? Mennyiben változott a helyzet egy korábbi, 2003-ban e témában tartott előadás óta?
