Rejtett képességek felszínre hozatala

Jó gyakorlatként működő művészeti kommunikációs program bemutatása, gyermekotthonban élő kiskamaszok számára

Absztrakt

A társadalmi hátrányokkal élő fiatalok kifejezőkészsége gyakran elmarad kortársaikétól, ami jelentősen befolyásolhatja iskolai teljesítményüket, társas kapcsolataikat és későbbi munkaerőpiaci esélyeiket. Ez a kommunikációs deficit többek között az alacsony önbizalommal, a verbális és vizuális önkifejezés lehetőségeinek hiányával, valamint az iskolai és társadalmi kirekesztettséggel is összefüggésbe hozható. A tanulmány egy öt alkalmas, intenzív művészeti kommunikációs program jó gyakorlatként történő bemutatását tűzi ki célul, amely a művészetpedagógia, az inkluzív pedagógia és a hatékony kommunikáció módszereit ötvözve segítette a gyermekotthonban élő kiskamaszok kifejezőkészségének fejlesztését. A program újszerűsége abban rejlik, hogy a vizuális történetmesélést és a hagyományos képalkotást ötvözi a kreatív önkifejezés fejlesztésében, így komplex módon támogatja a kommunikációs készségek fejlődését. A kvalitatív és kvantitatív elemzések azt mutatják, hogy a vizuális történetmesélés és a kreatív alkotófolyamatok alkalmazása jelentős mértékben hozzájárultak a résztvevők verbális és vizuális kifejezőképességének fejlődéséhez. Az eredmények arra utalnak, hogy a fejlesztési program jó gyakorlatként szolgálhat más intézményekben egyaránt, de hasonló célcsoporttal dolgozó intézmények számára is alkalmazható. A program során tapasztalt pozitív hatások nemcsak a kommunikációs készségek javulásában mutatkoztak meg, hanem a résztvevők önértékelésének és együttműködési képességeinek erősödésében is. A csoportos alkotás lehetőséget teremtett arra, hogy a kiskamaszok biztonságos és elfogadó közegben próbálják ki magukat új szerepekben, ami hozzájárult önazonosságuk mélyebb megéléséhez és társas kapcsolataik pozitív alakulásához.