A szakkönyvtárak stratégiai fejlesztési irányai
Absztrakt
Mindennapi szakmai munkánk során gyakran szembesülünk megoldandó problémákkal, feladatokkal. Amikor egyszerre többen tudjuk, és már nem csak sejtjük a változás irányát, akkor eljött az idő a cselekvésre, vagy legalábbis az elmozdulás irányának kijelölésére. A szakkönyvtárak fejlesztési irányainak meghatározásához, úgyis fogalmazhatnánk, egyenes út vezetett, hiszen a 2016-ban a nemzeti könyvtárral, egyetemi könyvtárakkal és több országos szakkönyvtárral közösen megfogalmazott Szándéknyilatkozat kiengedte a szellemet a palackból, melyet csak tetézett az az eufórikus hangulat, melyet az Országos Széchényi Könyvtárnak megítélt 9,8 milliárd forintos fejlesztésről szóló kormányhatározat jelentett. A változás és változtatás, fejlesztés, előrelépés lehetősége a szakkönyvtárak vezetőit is lelkesítette. 2017 tavaszán először volt lehetősége a szakkönyvtáraknak külön tanácskozást összehívni az IKSZ Tudományos és Szakkönyvtári Tagozat égisze alatt. A Mátraházán megtartott találkozó eredményét jelzi, hogy az ott felvetett témák, és a szakkönyvtárak által megfogalmazott Állásfoglalás bekerültek a 2019. februárban közreadott szakkönyvtári stratégiai fejlesztési irányokba. A 2018-ban tartott IKSZ tagozati munkaértekezlet már rövidebbre sikerült (szűkösebb anyagi támogatás miatt), de egyértelművé tette, hogy az irány jó, már csak csiszolni kell az elképzeléseken. Egy további, de alapvető jelenség kísérte ezt a folyamatot: az első találkozó óta alapelv, hogy ne valaki felülről fogalmazza meg a teendőket, hanem mindent megbeszélve arra törekszünk, hogy a közös célok mellett, mindenki, a saját kapcsolati lehetőségeit kihasználva is jogosult a saját könyvtára számára külön programot indítani. Az egyetlen kérés mindenkitől mindenkihez, hogy a külön fejlesztések is abba az irányba mutassanak, ahova közösen akarunk eljutni.