Hallgatói tanulási mintázatok vizsgálata a felsőoktatási szakképzésben

Szerzők

  • Máté-Szabó Barbara
    Affiliation
    Debreceni Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Nevelés-és Művelődéstudományi Intézet, Művelődéstudományi és Humán Tanulmányok Tanszék Dr. Máté-Szabó Barbara Ph.D, egyetemi tanársegéd, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Nevelés- és Neveléstudományi Intézet, Művelődéstudományi és Humán Tanulmányok Tanszék. Kutatási területe a felnőttképzés, szakképzés, felsőoktatási szakképzés. E-mail: szabo.barbara@arts.unideb.hu
  • Márkus Edina
    Affiliation
    Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Nevelés- és Neveléstudományi Intézet, Művelődéstudományi és Humán Tanulmányok Tanszék Dr. Márkus Edina Ilona Ph.D, habil, neveléstudományi szakember, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Nevelés- és Művelődéstudományi Intézetének intézetigazgató-helyettese, a Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola Neveléstudományi Programjában témavezető, oktató. Fő kutatási területei: a nem formális és informális felnőtt tanulás sajátosságai intézményi és résztvevői megközelítésben, tanulás és társadalmi innováció. E-mail: markus.edina@arts.unideb.hu
https://doi.org/10.3311/ope.41687

Absztrakt

A felsőoktatásban kiemelt jelentősége van az önálló, hatékony tanulásnak. Ennek kapcsán érdemes feltárni azokat a módszereket és eszközöket, amelyek a tanulás eredményességét növelik. A tanulási folyamat optimalizálásának első lépése a tanulási stílusok azonosítása, hiszen ezek ismerete elősegíti, hogy a tanulók a számukra leghatékonyabb technikákat alkalmazzák. Kutatásunk célja az volt, hogy a felsőoktatási szakképzésben tanuló hallgatók tanulási sajátosságait feltárjuk (n = 1628 fő). Az adatfelvétel kérdőíves módszerrel zajlott, amelyet Magyarország 23 felsőoktatási intézményében végeztünk, a felsőoktatási szakképzés nappali és levelező tagozatán tanulók körében, valamennyi képzési területet lefedve. Vizsgálatunkban arra kerestük a választ, hogy mely tanulási módszerek és eszközök használata jellemző a hallgatók körében, és ezek miként járulnak hozzá a tanulási hatékonysághoz. Az adatokat képzési területek szerint elemeztük, hipotéziseink vizsgálatához pedig többféle statisztikai eljárást alkalmaztunk. Összességében kutatásunk hozzájárul a felsőoktatási szakképzésben tanuló hallgatók tanulási jellemzőinek mélyebb megértéséhez. Eredményeink rámutattak arra, hogy az önálló tanulás iránti elköteleződés, valamint a belső motivációs tényezők – mint a tudásvágy, érdeklődés és karriercélok – meghatározó szerepet játszanak a tanulási folyamatban. Ugyanakkor a tanulást nehezítő körülmények, különösen a külső kötelezettségek és a tanulásszervezési hiányosságok, komoly kihívásokat jelenthetnek a hallgatók számára. A tanulási stratégiák klaszteralapú vizsgálata révén azonosítani tudtuk azokat a mintázatokat, amelyek mentén a hallgatók eltérő tanulási utakat járnak be. Kutatásunk segítségével egy olyan hallgatói csoport tanulási stratégiáiban kaphatunk betekintés, mely témával a felsőoktatási szakképzés átalakulását követően a hazai kutatók kevésbé foglalkoztak.

 

Kulcsszavak:

tanulási stratégiák, módszerek, felsőoktatási szakképzés

Citation data from Crossref and Scopus

Hogyan kell idézni

Máté-Szabó, B., Márkus, E. (2025) „Hallgatói tanulási mintázatok vizsgálata a felsőoktatási szakképzésben”, Opus et Educatio, 12(4). https://doi.org/10.3311/ope.41687

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok