Az oktatás és a pályaelhagyás, valamint a pályamódosítás kapcsolata az egészségügy területén

Absztrakt

A témaválasztást a szakmában eltöltött harminc év tapasztalata és az ezen idő alatt lezajlott változások inspirálták. Az oktatás és a pályaelhagyás, valamint a pályamódosítás kapcsolatának vizsgálata az egészségügy területén és választ keresése a szakemberhiányra. A kutatás és annak feldolgozása révén magyarázat adható a magyar egészségügyben tapasztalható szakképzett dolgozók alacsony létszámára. Kérdőíves kvantitatív kutatás készült az egészségügyi szakon résztvevő hallgatók között. A vizsgálatba 200 fő nappali és felnőtt egészségügyi képzésben jelenleg résztvevő hallgatót sikerült bevonni Budapesten és 3 vidéki városban a 2023/2024-es tanévben. A kitöltésre 1 hónapos határidő állt rendelkezésre. Kvantitatív módszert alkalmazva, online kérdőíves mintavétellel. A Google Forms segítségével 23 kérdés, ami 13 db zárt végű, 1 db félig zárt végű kérdést és 9 db Likert-skála szerinti meghatározást tartalmazott. A kérdésekre adott válaszaikat 1-től 5-ig kellett pontozniuk, ahol az egyes a nagyon elégedetlen, az ötös a nagyon elégedett választ jelentette. A kérdőív feldolgozása segíthet megérteni a pályaelhagyás és a pályamódosítás okait és megmutathatja, ha ezen okok között a képzés hiányosságai is szerepelnek. A kutatás azt vizsgálta, hogy a hiányos ismeretet adó vagy a kimaradt pályaorientáció, a nem kellően megismert szakma a pályaválasztáskor okozhatja-e az egészségügyben a napjainkban tapasztalható erőteljes szakemberhiányt, illetve a képzés utáni pályaelhagyást, pályamódosítást. A hipotézisek erre vonatkoztak, illetve a köztudatban is jelenlévő anyagi és erkölcsi megbecsülés hiánya, mint a probléma oka. A leíró statikai elemzés, a pályaorientáció, a szakma megismertetése a kulcs a tanulók későbbi pályán tartásához. A kitöltők 14-51 év közötti korcsoportban vettek részt a kutatásban. Kiemelkedően magas a felnőttképzésen résztvevő hallgatók száma, aránya. A képzés megítélésénél nagyon magas volt az elégedettek száma, akik jónak vagy kiválónak értékelték (értékelések átlaga: 4,33). A kérdőívet kitöltő hallgatók úgy ítélték meg, hogy a szakoktató kompetens az adott szakterületen (értékelések átlaga: 4,52). Reményteli, hogy a válaszadók jelentős száma nem tervezi sem a pályaelhagyást (160 fő), sem a pályamódosítást (131 fő). Az anyagi (értékelések átlaga: 3,87) és a szakmai (értékelések átlaga: 3,6) megbecsülés hiánya jelentősen érezhető a válaszoknál. A képzésben tanulók jelentős számban nem terveznek külföldi munkavállalást a tanulmányaik befejezése után.