Open books, closed gates?

Changes in learning intentions based on large-scale youth survey data

Absztrakt

A fiatal korosztályok tanulási szándékainak vizsgálata részben az egyéni életutak és boldogulás, részben a társadalmi kohézió és reziliencia szempontjából kulcsfontosságú. Meritokrácia, versenyképesség, a globális kihívások megválaszolásának esélye – számtalan szerző, számtalan módon járta körül az összefüggéseket. 

De nem kizárólag a formális oktatás van összefüggésben a tanulási szándékokkal. Az Európai Unió ifjúságpolitikai stratégiája (Youth Strategy 2019-2027) ugyancsak kiemelt figyelmet fordít a formális oktatáson kívüli tanulásra is, az ifjúsági korosztályok számára a mikrotanúsítványok (micro-credentials) és a rövid ciklusú képzések gyakran vonzóbbak, mint a hosszú, merev egyetemi struktúrák, mivel ezek gyorsabb adaptációt tesznek lehetővé a technológiai változásokhoz.

Mindezek alapján igyekszünk az ún. nagymintás ifjúságkutatás adatait segítségül hívni, annak vizsgálatára, hogy a magyar fiatalok miképp viszonyulnak a tovább tanuláshoz mint tevékenységhez, úgy gondoljuk, ezek az adatok értékes adalékkal szolgálhatnak a kérdéskör megértéséhez. Kutatásunk kulcskérdése, hogy milyen a fiatalok tanulási motivációja, illetve annak változása, valamint annak megválaszolása, hogy meritokratizálódik-e a magyar társadalom, vagyis, hogy a kulturális reprodukció mechanizmusai (Bourdieu, 1978), illetve a kulturális mobilitás jelenségei (DiMaggio, 1998) miként formálják a fiatalok tanulási motivációját. Ennek tükrében kutatásunkban azt is teszteljük, hogy a magyarországi kontextusban a fiatalok tanulási aspirációit mennyire alapvetően határozza meg az iskolarendszer erős szelekciós hatása, illetve a 15–29 évesek tanulási szándékát mennyire befolyásolja a szülők kulturális tőkéje befolyásolja (vö.:  Bourdieu habitus-elmélete). Épp ezért a kérdést nem elsősorban felsőfokú tanulmányi szándékként, hanem általános tanulási motivációként értelmezzük.