A szakképzésben tanulók képzés utáni jövőképe

Szerzők

  • Czirfusz Dóra
    Affiliation
    Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola; Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
  • Lénárd Sándor
    Affiliation
    Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet
https://doi.org/10.3311/ope.539

Absztrakt

A tanulmány arra keresi a választ, hogy a szakképzésben tanulók jövőképe milyen összefüggést mutat a szociodemográfiai változók, az iskolához való hozzáállás, a munkaerőpiaci tájékozottság és a szakmai elkötelezettség mentén. Kitér továbbá a jövőjükben bizonytalan, NEET-veszélynek kitett tanulók arányára és a jelenség kapcsán azonosítható rizikófaktorokokra. Az eredmények a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Pályakövetési felmérésnek végzős tanulóit célzó almintája alapján készültek (n=4012). A tanulmány során elvégzett elemzések alapján kiderült, hogy a szakképzésben tanulók közel kétharmada tervez átlépni a munkaerőpiacra a tanulmányok befejezését követő három éven belül. Az előzetes várakozásoknak megfelelően a magasabb szülői végzettség stabilabb jövőképhez vezet, a családi háttér szerepe tehát – különösen anyai oldalon – nagyon lényeges a későbbi munkavállalás sikerének szempontjából is. A dolgozni vagy tanulni tervezők tájékozottabbak a munkaerőpiaci lehetőségekkel kapcsolatban, és elkötelezettek a szakmájuk iránt. Az adatok alapján a jövőjükben bizonytalan, NEET veszélynek kitett tanulók aránya 10,2%. A NEET-veszély megelőzéséhez az anya iskolai végzettsége, a szakmai elkötelezettség és munkaerőpiaci tájékozottság magasabb szintje járul hozzá.

Citation data from Crossref and Scopus

Hogyan kell idézni

Czirfusz, D., Lénárd, S. (2023) „A szakképzésben tanulók képzés utáni jövőképe”, Opus et Educatio, 10(1). https://doi.org/10.3311/ope.539

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok