A szakképzésben tanulók képzés utáni jövőképe

Szerzők

  • Czirfusz Dóra
    Affiliation
    Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola; Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
  • Lénárd Sándor
    Affiliation
    Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet
https://doi.org/10.3311/ope.539

Absztrakt

A tanulmány arra keresi a választ, hogy a szakképzésben tanulók jövőképe milyen összefüggést mutat a szociodemográfiai változók, az iskolához való hozzáállás, a munkaerőpiaci tájékozottság és a szakmai elkötelezettség mentén. Kitér továbbá a jövőjükben bizonytalan, NEET-veszélynek kitett tanulók arányára és a jelenség kapcsán azonosítható rizikófaktorokokra. Az eredmények a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Pályakövetési felmérésnek végzős tanulóit célzó almintája alapján készültek (n=4012). A tanulmány során elvégzett elemzések alapján kiderült, hogy a szakképzésben tanulók közel kétharmada tervez átlépni a munkaerőpiacra a tanulmányok befejezését követő három éven belül. Az előzetes várakozásoknak megfelelően a magasabb szülői végzettség stabilabb jövőképhez vezet, a családi háttér szerepe tehát – különösen anyai oldalon – nagyon lényeges a későbbi munkavállalás sikerének szempontjából is. A dolgozni vagy tanulni tervezők tájékozottabbak a munkaerőpiaci lehetőségekkel kapcsolatban, és elkötelezettek a szakmájuk iránt. Az adatok alapján a jövőjükben bizonytalan, NEET veszélynek kitett tanulók aránya 10,2%. A NEET-veszély megelőzéséhez az anya iskolai végzettsége, a szakmai elkötelezettség és munkaerőpiaci tájékozottság magasabb szintje járul hozzá.

Hivatkozási adatok a Crossref-ből és a Scopus-ból

Hogyan kell idézni

Czirfusz, D., Lénárd, S. (2023) „A szakképzésben tanulók képzés utáni jövőképe”, Opus et Educatio, 10(1). https://doi.org/10.3311/ope.539

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok