Hatékony oktatás, mint átgondoltan alkalmazott konstruktivizmus, és egy jó gyakorlat bemutatása.

Szerzők

  • Frányó Zsófia Zsuzsanna
  • Honvári János
  • Csongrádi Gyöngyi
  • Tóth Arnold
https://doi.org/10.3311/ope.583

Absztrakt

A felsőoktatás századunkban a világgazdaság szerves részét képezi. Az oktatás szolgáltatásjellegűvé vált, az intézmények a piaci verseny résztvevői lettek, nemzetköziesednek és növekszik a hallgatói sokféleség (Kezar, 2014). A tömegesedés mellett (Meyer & Schofer, 2006) komoly kihívást okoznak a COVID-19 pandémia következményei (Neuwirth és mtsai., 2021), valamint a jövő kiszámíthatatlansága, ezért alapvető feladat segíteni a hallgatókat abban, hogy magabiztosan boldoguljanak egy komplex, változó és bizonytalan világban (OECD, 2022).

A tanulmány célkitűzése, hogy a hatékony oktatás fogalmának meghatározása után olyan modelleket keressen a szakirodalomban, amelyek a hatékony oktatás eszközei lehetnek, majd a választott modellt (konstruktivizmus) a felsőoktatásra értelmezetten vizsgálja kritikai szemléletben, azaz a mellette szóló érveket átgondolandó szempontokkal egészítse ki, amely érvek és intések együttesen teszik a modellt észszerűen adaptálhatóvá konkrét felsőoktatási kontextusra.

A kutatásnak két fő iránya volt: az elméletet nemzetközi szakirodalomfeltárással, az empirikus részt a bemutatott program dokumentumaival támasztottuk alá. A szakirodalom vizsgálatakor a felsőoktatási kontextus volt a fő kritérium, valamint az, hogy a konstruktivizmushoz kapcsolódóan feltárjuk a kifejezetten kritikai hangvételű szakirodalmat is.

A kutatás megállapítása, hogy a hatékony tanulás a felsőoktatásban mély, megértő tanulás, amely vitára és kritikus gondolkodásra alkalmas tanulási környezetben, a metakognitív képességek, az önirányító tanulás fejlődésével megy végbe (Fink, 2013; Hativa, 2000; Nilson, 2010). Mindezzel összhangban a pedagógiai iskolák közül kiemelkedik a konstruktivizmus, ezen belül is a szociális irányzat, amely a korábbi tudásra alapozott aktív tudásépítést, a tanulók aktív kognitív elköteleződését és a tanulás szociális jellegét hangsúlyozza (Carnell, 2007; Glaserfeld, 1993; Vygotsky, 1980). A felsőoktatásban széleskörű alaptudást feltételezve speciális szaktudás felépítése és kiterjesztése a cél, amely arra a kritikai konklúzióra vezet, hogy a tanulóközpontóság térnyerése mellett elengedhetetlen a szakmai tartalom középpontba állítása és az oktató tanulási folyamatot irányító szerepe (O’Connor, 2020; Schweitzer és Stephenson, 2008; Van Bergen és Parsell, 2019). Az oktató szaktudása, kurrikulum tudása és tantárgypedagógiai tudása (Shulman, 1986) segítségével aktív mentori tevékenységgel tudja támogatni a hallgatókat.

Az elméleti megalapozás után a tanulmány második felében egy olyan gyakorlati megvalósítást mutatunk be, amelyet a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karán vezettek be és monitoroznak folyamatosan a minőségfejlesztés jegyében.

Szerző életrajzok

Frányó Zsófia Zsuzsanna

A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Pénzügyi és Számviteli Karának számvitel oktatója és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Neveléstudományi Doktori Iskolájának doktorandusza. Gazdasági és pedagógiai végzettséggel is rendelkezik, így a számviteltanítás mellett a BGE oktatásfejlesztési feladataiban is részt vesz. Kutatási területe a felsőoktatás-pedagógia, aktuálisan egyrészt az oktatók pedagógiai fejlődésével, célkitűzéseivel és küldetésével, valamint adaptív irányultságuk feltérképezésével foglalkozik. Másrészt a hallgatók motivációira, aktivitására és eredményeire ható változtatások lehetőségeivel, annak érdekében, hogy az igényeknek megfelelően fejlődhessen a felsőoktatás.

Honvári János

A BGE-PSZK adjunktusa. 2006 óta tanít az egyetemen elsősorban elméleti gazdaságtani tantárgyakat. A 2021-ben induló PSZK+ tehetséggondozási program egyik kigondolója és vezetője. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa. PhD fokozatát 2018-ban szerezte a Soproni Egyetemen. Szemeszterenként több száz hallgatónak tanít különböző közgazdasági tantárgyakat. Legtöbb kurzusa hibrid oktatási formában (blended learning) zajlik. Német és angol nyelven beszél.

Csongrádi Gyöngyi

A Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karának oktatója, közgazdaságtant, nemzetközi gazdaságtant és pénzügyeket tanít. A Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett pénzügyi és közgazdász tanári diplomát. Doktori disszertációját 2019-ben fejezte be nonprofit szervezetek finanszírozása témakörben az Óbudai Egyetemen. Fő érdeklődési köre a civil szféra, a nonprofit szervezetek, az önkéntesség, a viselkedési közgazdaságtan és a pénzügyi piac.

Tóth Arnold

A Budapesti Corvinus Egyetemen 2014-ben szerzett PhD fokozatot. 2013 óta tanít a Budapesti Gazdasági Egyetemen (kezdetben Pénzügyi és Számviteli Főiskolán). A Budapesti Metropolitan Egyetemen óraadóként ugyancsak közgazdasági és pénzügyi jellegű tárgyak oktatásában vesz részt. Folyamatosan bekapcsolódik kutatási tevékenységbe, egyetemek közötti kutatói teamek aktív résztvevője. 2018 óta a Magyar Tudományos Akadémia Fogyasztás-gazdaságtan Bizottságának tagja, majd titkára, ahol eseményeket szervez, több alkalommal előadást is tart. Nagyon fontosnak tekinti a nemzetközi kapcsolatok ápolását. Így Erasmus oktatói program keretében előadásokat tartott többek között Finnországban, Norvégiában, Spanyolországban, Franciaországban, Dániában, Ausztriában, Szlovéniában. Jelenleg egy külföldi PhD hallgatója van, amely feladat ugyancsak lehetővé teszi a nemzetközi diákokkal történő együttműködést.

Citation data from Crossref and Scopus

Hogyan kell idézni

Frányó, Z. Z., Honvári, J., Csongrádi, G., Tóth, A. (2023) „Hatékony oktatás, mint átgondoltan alkalmazott konstruktivizmus, és egy jó gyakorlat bemutatása. ”, Opus et Educatio, 10(4). https://doi.org/10.3311/ope.583

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok